Mindenki ismeri a kifejezést, és mindenki kipróbálta már. De mi is pontosan az a praliné?

Aformázott pralinék ezek a kis művészi remekművek, ahol alig lehet kijönni a csodálkozásból. Némelyiknél még abban is kételkedhetünk, hogy valóban csokoládéból készültek-e még. A csokoládék világában kezdő és minimalista csokoládérajongók számára az utóbbi kategória a legszebben kiélhető. Itt egyszerűen nincs hangsúly a formán, így már a mandulaszeletek is otthonra találnak.

Ha most az összetevők szerint differenciáljuk őket, akkor megkapjuk a marcipános, nugátos, karamellás, ganache és likőrös csokoládékat. Mivel a nevek már önmagukért beszélnek, itt nem következik további magyarázat.

Természetesen a csokoládé alapján is meg lehet különböztetni a pralinékat. Itt megkülönböztethetünk ét-, keserű-, ét-, tej- és fehér csokoládét. A felhasznált csokoládétól függően a praliné egésze más-más ízű.

A név szerint talán legismertebb pralinék a Halloren golyók, amelyek eredete Halle, azaz Németország, a Mozart golyó, amelyek Ausztriából származnak, és a tenger gyümölcsei formájú pralinék, amelyeknek semmi közük a valódi tenger gyümölcseihez, és Belgiumból származnak.

A csokoládékat többnyire csokoládéboltokban, cukrászdákban (például itt Fuldában) és pékségekben vagy a szupermarketben lehet megtalálni. Itt a minőség nagyon eltérő, mind a feldolgozásban, mind a felhasznált alapanyagokban.

A pralinét egy német szakács találta fel francia mestere számára. Az úgynevezett belga pralinét 1912-ben Jean Neuhaus II. állította elő először. 

A világ legdrágább pralinéja egyébként 240 ezer dollárt ér - tehát gyakorlatilag egy vétel.